A BBC Londont hallgatom gyakorlásként, már végigjátszottam a facebookon egy csomó tetrist, meguntam, mi más is lehetne csinálni, mint a naplóba irogatni.
A múlt heti Rammstein koncerttel kapcsolatban elég vegyes érzelmeim vannak. Először is borzasztóan örülök, hogy eljutottam. Bele is gondoltam, hogy milyen fura, hogy én az unokáimnak ezeket fogom mesélni? Koncerteket, msn-ezést? És akkor ők már hol fognak tartani? Ciki lesz az indusztriál metál, nagyiknak való zene?:) Na, azért még szerencse, h nem tartok ott. Szóval mivel elég messze ültünk öcsémmel, nem sokat láttunk a szinpadból, illetve nyilván az embereket igen, de hogy tényleg Till volt-e a szinpadon, arra nem mernék megesküdni.:) Mozi hangulata volt az egésznek, a lábdobolás meg kis csápolás nem volt az igazi. De legalább láttam őket. Ha még lesz lehetőségem menni, akkor nem kérdés, hogy küzdőtér, és akkor nem nézem őket, hanem pogózok, és akkor egy életre kipipálva a Rammstein korszak és élmény.:) Jó volt megint Budapesten járni. ! évet töltöttem ott, most már hónapok óta nem voltam. Szeretem, bár most kicsit putrinak láttam. Valószinűleg mindig az volt, csak elfogult voltam.
A koncert előtt egyébként kaptam egy netboookot, amivel majd a messzi távolból is tudok netezni. Már régóta érett ez a dolog, de eddig nem volt égető a hiánya, most azonban nem lehetett megúszni.
