Emlékeztek még arra, amikor a gyerekek szórakoztatása más volt mi a mai limonádé? Amikor Weöres Sándor verseit olyan kiváló zenészek vették kezelésbe és zenésítették meg, mint Bródy János, Dolák-Saly Róbert, és gyerekszerető énekesnők énekelték, mint Peremartoni Krisztina és Halász Judit? És amikor még igazi rajzfilmek készültek, mint a János vitéz, a Mátyás király, és a Mézga család? És több közösségi program és kirándulás volt, szabadtérrel és játékokkal, őszinte barátságokkal?...
Hát, szomorú, hogy elmúlt. És még szomorúbb az, ami helyette jött.