"Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna."
Már hetek óta olvasom A.S. Byatt Mindenem c. könyvét. Még évekkel ezelőtt kaptam, egyszer neki is futottam, de akkor nem volt kedvem hozzá, mert nem igazán a szájízemnek megfelelő olvasmánynak találtam. Letettem. Aztán megint elővettem decemberben, és nyögvenyelősen indult ismét, ti. versek is fűszerezik, meg mesék, kicsit eklektikus, de sztem sokaknak tetszene, habár én nem rajongok annyira ilyen formában (regényt megszakítva) a versekért. De aztán jött az újabb csapás: kb. 50 oldal rosszul van befűzve, így nem lehet rendesen lapozni, folyton keresgélni kell, hogy hol a folytatás. És ne legyek ideges?!:)
Közben a két ünnep között voltam könyvtárban, kihoztam néhány alap operettet, és azzal boldogítottam a családot, valamint megláttam a híres-hírhedt Bret Easton Ellis könyvet, és nem tudtam ellenállni, azt is elkezdtem. Ilyen se volt még, hogy párhuzamosan olvassak kettő, ráadásul elég különböző könyvet. Kicselezve a könyvkötők hanyag munkáját, ma is a könyvtárban kötöttem ki, és kihoztam a Mindenem-et, amiben sorba vannak az oldalak. Most megfogadtam, hogy végigolvasom, nem csábít többé el a konkurenciája, habár az sokkal kisebb és este kényelmesebb az ágyban olvasni. Alig várom a következő akadályt.:)
